A torinói lepel világkongresszusa 2000

2012.09.13 15:53

A 2000. év jubileuma a Jézus Krisztusra való különleges emlékezés ünnepi éve, ennek jegyében került sor Torinóban a Halotti lepel kiállítására (1998 után újra), Angelo Russi és Emanuela Marinelli professzorok révén megrendezték a Lepel világkongreszszusát a középkori eredetét őrző, sziklahegyre épült városban, Orvietoban.


Az 1933-34-es szentévben is kiállították a
Halotti leplet: a korabeli plakát hívja a
zarándokokat Torinóba Fotó: KNA-Bild

A meghívottak a Torinói Lepel kutatói, a világ különböző tájairól: Kanadából, Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából és persze Európa országaiból. A volt „keleti blokk“-ból szakemberként egy orosz fizikus, Beljakov, egy krakkói lengyel biblikus, Chmiel, és e sorok írójának személyében egy magyar is részese lehetett az ünnepi eseménynek. Magam lehetőséget kaptam arra is, hogy a Lepel-kutatással kapcsolatos rekonstrukciós képeimet kiállítsam a kongresszusi palotában, épp az Expo termében, ahol a jelenlévők kávéztak és ebédeltek. Az augusztus 27-29-ig tartó kongresszus tudományos előadásai és vitái különböző szakcsoportokban folytak a vetítővászonnal felszerelt nagy teremben, de a teljes hallgatóság előtt. A fotótechnika, a fizikai-kémiai, orvosi, régészeti, históriai Lepel-kutatások újabb eredményeiről értesülhettünk. Magam a teológiai vonatkozású szakcsoport vezetésének megtisztelő feladatát kaptam. Előadásomban viszont a „Lepel Emberének“ kezeivel kapcsolatos kettős rejtvényre kerestem a választ: a „leesett“ jobb váll a jelek szerint vállficamra utal, amely az elesés következménye lehetett. Az életnagyságban rekonstruált testképen ezt már érzékeltetni lehet. A tudományosan megalapozott föltevést magyar orvosok szakvéleményével és angol szakkönyv röntgenképével dokumentáltam. A kézfejek X alakú elhelyezése viszont a kumráni kistemetők ásatásainak ismeretében kap jelentős értelmet, hiszen ez új érv a halotti lepel 1. századi eredete mellett. Ha a Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple - az érvek nyomasztó többsége emellett van -, akkor János apostol helyezhette el így a kezeket, hiszen ő a kumráni esszénusok tanítványa is volt, amint azt nálunk Szörényi Andor biblikus professzor már a hatvanas években kimutatta a Vigilia folyóiratban. Az olasz De Stefano professzor előadása ehhez is, de hazánkhoz is kapcsolódott, hiszen megvilágította a Torinói Lepel egyik legfontosabb dokumentumának, a 12. századból származó, konstantinápolyi eredetű, Budapesten őrzött Pray kódexnek különleges jelentőségét. Annak képén fontos azonosító szerepe van épp az X alakban elhelyezett kézfejeknek.

A médiák széles körű érdeklődését jelzi, hogy - egyebek mellett - a Magyar Televízió küldöttei is jelen voltak. A magyar imázs, a Nyugaton rólunk kialakuló kép ebből a szempontból sem mellékes. Még figyelemre méltóbb az orosz TV jelenléte és érdeklődése. S ha kiállításom evangelizációs esélyeit fontolom, elsősorban azt az eredményt könyvelhetem el, hogy az orosz TV szintén fölvette rekonstrukciós Lepel-képeimet. Ezek is „ikonok“ a maguk módján. S ha csak ezt idézem, már akkor úgy érzem, hogy evangelizációs célkitűzésem nem volt hiábavaló. Talán ez is lehet majd egy aprócska mozaikkő Európa újraevangelizálásának a Szentatya által tervezett nagyszabású mozaikképéhez.

/Boda László /