A Frigyláda története
A frigyláda története
A Frigyláda valamikor Kr.e. 1250 és 1240 között, az egyiptomi kivonulás utáni második év első hónapjában készült a Sínai-hegy lábánál az Úr útmutatásai alapján. A 40 éves vándorlás alatt mindvégig az izraeliek táborában volt, egy szentélynek nevezett sátorban.
Kr.e. 1210 tájékán, Mózes halálát követően az izraeliek a frigyláda erejének segítségével átkeltek a Jordánon, majd elfoglalták Jerikót.
Kr.e. 1210 és 1060 között az ereklyét egy Silónak nevezett szent helyre vitték. Kr.e. 1060 táján az Ében-Ézeri csata során az izraeliek vereséget szenvedtek, és a Frigyláda a filiszteusokhoz került, akik Asdódba szállították, de itt a Frigyláda ereje lerombolta szentélyük szobrait, és súlyos betegségeket idézett elő. A láda innen Gáthba került, ahol majd 7 hónappal később a Frigyláda okozta veszteségek miatt a filiszteusok visszaküldték a szent ereklyét az izraelieknek Béth-Semesbe, ahonnét a zsidó főpapok a megfelelő óvintézkedésekkel elszállították Kiliáth Jeárimba, egy Abinádáb nevű férfi házába. Kr.e. 1000 körül Dávid király ünnepélyes külsőségek között átszállítatta a Frigyládát Jeruzsálembe, ahol egy újabb szent sátorban helyezték el – egészen addig, amíg Dávid fia, Salamon király egy hatalmas templomot nem építtetett, amelybe Kr.e. 995-ben helyezték el a szövetség ládáját.
Itt állt a láda több mint háromszáz éven keresztül – sértetlenül.
Kr.e. 687-től egy olyan uralkodó került hatalomra Izraelben a 12 éves Manasszesz személyében, aki 55 évig tartó uralkodása alatt bálványokat állítatott fel Salamon templomának külső szentélyébe, míg a belső szentélybe, a Frigyláda helyére Aser képmását helyezte.
A Frigyládát ekkor a főpapok kimenekítették a templomból, és Kr.e. 680 tájékán elhagyták vele az országot, és a Sínai-félszigeten keresztül visszatértek a csodás tulajdonságú ládával abba az országba, ahonnét annak ereje származott – vagyis Egyiptomba. A zsidó közösség, papjaik vezetésével az Asszuánnal szemben, a Nílus közepén található Elephantine szigetén telepedett le, ahol Kr.e. 650-re megépítették Salamon templomának mását, egy 30x9 méteres újabb templomot, ahol a Frigyláda 70 évig háborítatlanul lehetett.
Kr.e. 625-ben II. Kambüszész perzsa király betört Egyiptomba. Leromboltatta az egyiptomi templomokat, ám az elephantinei zsidó templomot nem rombolta le. Amikor az VI. század végén, Kr.e. 595-589-ben a perzsák uralma megszűnt, Pszamménitosz fáraó utasítására az egyiptomiak bosszúból elűzték a zsidókat és lerombolták a templomukat. A Frigyládát szállító zsidók és velük együtt közel 2400 fellázadt egyiptomi Meroé város érintésével mintegy 4 hónapnyi vándorlás után megérkezett Szudánba, ahonnét egy újabb háború kivetette őket. Ekkor kétfelé váltak. Az egyik a Takasze folyón, a másik a Níluson haladt, és az etiópiai Kvarában, a Tana-tó közelében telepedtek le. Innen a Frigyláda a Tana-tó egyik szigetére, Tana Kirkosz szigetére került Kr.e. 470 körül, ahol egy sátor (tabernákulum) belsejében őrizték 800 éven keresztül, mígnem tovább vitték Axumba, ahol jelenleg is a Sioni Szűz Mária templomban található, szigorúan elzárva a külvilágtól.