Ausztráliánál
Óriás tintahalat találtak az ausztráliai partokon. A 250 kilógrammos, a karokkal együtt 16 méteres mélytengeri élőlényt még vizsgálják a kutatók, hogy megállapítsák, új fajról van-e szó.
Ez a példány komoly fejtörést okoz a tudósoknak, ugyanis több, eddig tintahalon még nem látott jellegzetességet figyeltek meg rajta. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy a hatalmas állat az óriás-tintahal csoport tagja.
"Olyan jellegzetességeket találtunk, amelyek meglepetést okoztak, ezért az egyetemről kértük néhány specialista segítségét" - mondta David Pemberton, vezető zoológus.
A döglött állatot kísérleti célokra fogják felhasználni.
Ez mindössze a harmadik eset, hogy tintahalat találnak az ausztál partvidéken: az első 1986-ban, a második 1991-ben történt. A tintahal sokak szerint rémisztő állat: sötét, viharos éjszakákon néha feljön a mélyből, és amikor visszamegy, általában legalábbis egy, nagy méretű hajót visz magával a tenger ismeretlen sötétjébe. Nem is csoda, hogy ilyenek terjedtek el róla, hiszen a múlt században mindössze 50-szer láttak ilyen méretű polipot.
Mivel a tudósoknak is csak kevésszer volt alkalmuk megfigyelni, eldöntötték, hogy direkt megpróbálnak rájönni, hogyan is működik és él pontosan a tintahal. Azt feltételezik, hogy csak nagyon ritkán van alkalma párosodni, mert egyedül szeret lenni a sötétben. Azt még ma sem tudják, hogy pontosan mit is eszik, így azt sem, hogy hol helyezkedik el a táplálékláncban. Mindenesetre a húsevés mellett szól, hogy olyan erős csőrszerű szája, hogy nem esne nehezére vaskábeleket kettéharapni, ugyanakkor karjai rendkívül erősek, tehát lehet, hogy mégis jó lesz vigyázni.
Sokak azt tartják, hogy a tintahal kizárólag a föld legnagyobb testű állatával táplálkozik, azonban ennek ellentmond, hogy míg az említett puhatestű a tenger fenekén, nagy mélységekben él, a bálnára ez nem jellemző. Ha ehhez még azt a tényt is hozzávesszük, hogy az elmúlt században mindössze 50-szer látták, valószínűtlennek látszik az elmélet még akkor is, ha bizonyos halászok váltig állítják, hogy látták a két fenevad csatáját.
Úgy tűnik, hogy néhányszor azonban valóban is megtörtént a küzdelem: találtak már halott bálnákat olyan sérülésekkel, amik valószínűleg tintahalaktól származtak.