Az egyiptomiaknál is magasabb lehetett a bosnyák piramis
A bosnyák Indiana Jones
15 évet töltött el Mexikóban és Egyiptomban piramisok tanulmányozásával, könyvet írt a maja piramisokról, amelyben földön kívüli lényekként mutatja be Mexikó piramisépítőit, s legutóbb pedig lépcsős piramist látott a boszniai Visocica-hegy belsejében az USA-ban élő bosnyák régész, Semir Osmanagic.
 |
|
|
A 2005 egyik régészeti szenzációjaként beharangozott, emberkéz által formált szabályos kőtömbökből álló boszniai Visokóhoz közeli hegy piramis voltát a 45 fokos Visocica-hegy oldalában található csiszolt kőtömbökre, egy kikövezett bejáratra, több ember alkotta alagútra, valamint a 30 méterenként épült szellőzőnyílásokra alapozza. A kezdetben 12 ezer évesnek beharangozott piramis köveinek korát a bosnyák-amerikai régész legutóbb már csupán 4-5 ezer évesnek tartotta. Radiokarbonos vizsgálatra ugyanakkor eddig nem került sor, mert nem találtak megfelelő szerves anyagokat.
A régész őszre egy 220 méter magas lépcsős piramist ígér, így amennyiben előzetes számítása megfelelne a valóságnak, Egyiptom büszkeségei, a gízai piramisok valóban eltörpülnének az új európai csoda mellett.
 |
|
Aki hegyre ment fel, és piramisról jött le - |
Osmanagic és munkatársai szerint nem egyedülálló jelenségről van szó: a Visoko-völgyben két másik dombot is azonosítottak, amelyekről légifelvételek és hőtérképek alapján szintén piramisként beszélnek. A Nap, a Hold és a Sárkány Piramisa néven emlegetett dombokról feltételezik, hogy a mexikói Nappiramishoz hasonló építményeket rejtenek. A Visocica belsejében húzódó alagútról továbbá azt gondolják, hogy egy olyan földalatti hálózat része, mely összeköti egymással a három magaslatot. A tudatos építkezésre utal az is, hogy a dombok csúcsai légvonalban összekötve egyenlőszárú háromszöget alkotnak.
Piramis vagy PR-fogás
A tudományos sajtó tekintélyes része hónapokon át rágódott azon, hogy vajon az Osmanagic által megtalált piramis valóban régészeti szenzáció, vagy csak a nagy átverő showbiznisz újabb rafinált terméke. Osmanagic munkásságát sok irányból érte támadás, a legtöbben azt rótták fel neki, hogy nincs régészeti végzettsége, és az ásatáson képzett régészek helyett lelkes amatőröket alkalmaz.
 |
Anthony Harding, az Európai Régészek Egyesületének (European Association of Archaeologists) elnöke szerint valószínű, hogy emberkéz nyomai is megtalálhatók a sziklákon, de az kizárt, hogy a gyűjtögető életmód mellett a könnyű kunyhókon kívül bármilyen épület keletkezett volna a térségben. Harding a The London Timesnak írt április 25-i levelében felháborítónak nevezte, hogy egy szakmán kívüli gazdag amatőr ilyen gyorsan elérheti, hogy abszurd teóriájára felfigyeljen a szaksajtó. A Pennsylvania State University egyik régésze, Garrett Fagan szerint pedig az ásatás csak arra jó, hogy az egyébként értékes leleteket amatőrök tönkretegyék. Szerinte ez olyan, mintha "valaki felhatalmazást adna, hogy lebontsák a Stonehenge-et, hogy titokzatos ősi kamrákat keressenek alatta".
 |
Mark Rose, a New York-i Archaeology folyóirat szerkesztője szerint döbbenetes, hogy az önjelölt régész 15 évnyi közép-amerikai piramis-kutatás után "még abban hisz, hogy a maják az atlantisziak leszármazottai". Az egész ügy Rose szerint azzal függ össze, hogy Bosznia-Hercegovina idegenforgalmát semmilyen reklám nem élénkíthette volna fel hatásosabban. Rose szerint a 1990-es évek balkáni háborúi a tudományos kutatást is teljesen ellehetetlenítették, így akinek pénze van, az ott indít ásatást, ahol csak szeretne.
A bosnyák régészek is támadásba lendültek, és a kormányzatnál követelték a feltárás leállítását. 22 szakértő nyílt petícióban amatőrnek nyilvánította Osmanagicot, mert a most feltárt kőlapokat egy középkori temetőhöz tartozónak ismerik, amit az ásatás teljesen tönkretett. Osmanagic azonban kitart, mert elmondása szerint a kormányzat teljes egészében támogatja az idei hat hónapos ásatást.
Váratlan felmentősereg
`Féltékenyek` - mondja Osmanagic, aki szerint csak azért folytatnak szisztematikus ellenkampányt, mert élesen az ellentmond az eddig tanítottaknak, hogy Bosznia területén 12 ezer éve nem barlanglakó ősemberek éltek.
 |
|
Barakat és Osmanagic közösen fejtik a titkokat |
A helyszínre látogató elismert egyiptológus szerint lényeges hasonlóságokat mutatnak a Boszniában nemrég feltárt európai és a gízai piramisok. "A kövek mérete, azok csiszolása, a felhasznált rögzítőanyag mind-mind megegyeznek az Egyiptomban alkalmazott módszerekkel" - mondta Aly Abd Alla Barakat egyiptomi régész, akit a világ egyik leghíresebb egyiptológusa, Zahi Hawass ajánlott a bosnyák kutatók figyelmébe. Barakat szerint természetes módon nem alakulnak ki ilyen hegyoldalak, ráadásul a kőlapok illesztékeiben talált cement is hasonló az egyiptomi piramisokban használthoz. Barakat ezért több egyiptomi régészt is meghívott az ásatásra, hogy segítsék a bosnyák kollégát.
 |
A kétes hitelességű feltárás azonnali turisztikai előnyökkel járt: az elmúlt hónapokban több ezer turista kereste fel az állítólagos piramisokat. A helyi üzletekben hamar megjelentek a piramis-üzletág termékei: órák, pólók és egyéb szuvenírtárgyak várják a látogatókat, egy hotel pedig felvette a "Bosnyák Nappiramis" nevet. A helyiek természetesen hálásak a régésznek, mert szerintük a háború óta a nemzetközi médiában az országgal kapcsolatban ez az első pozitív esemény.
/Múlt-kor/