Az első hivatalos meghallgatás a GMO babákról
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hatóság (FDA) hamarosan kétnapos tanácskozást tart az emberi petesejt örökölhető módosításának engedélyezéséről.
Az emberi génterápiát 1990 óta alkalmazzák a gyógyászatban, de a legtöbb eljárás olyan géneket érint, amelyek nem örökölhetők. Ezt szomatikus génterápiának nevezik. A szomatikus módosítások csak az adott egyént érintik, nem örökölhetők, így az emberi génállományt nem befolyásolják.
A helyzet akkor változott meg, amikor 2001-re legalább 30 genetikailag módosított csecsemő született. A babák felénél rendellenességek alakultak ki, így a hatóság közbelépett és saját illetékessége alá vonta az „olyan eljárásokat, amelyek során az emberi petesejtbe az ondó- és a petesejt egyesülése mellett, egyéb módon is kerülhet örökítő anyag”.
Az FDA most azt fontolgatja, hogy engedélyezi az olyan jellegű petesejt módosítást, amely során egy második nő génjeit juttatják a petesejtbe, így a születendő gyerek összesen három szülő génjeit hordozza. Az ilyen jellegű génmosósítás már örökölhető, így az hatással van az emberiség génállományára.
Ez lesz az első tanácskozás a témában, amely során valószínűleg az Oregon Health and Sciences Egyetem (OHSU) professzora, Shoukhrat Mitalipov által kifejlesztett mitikondrium átültetési eljárást is megvitatják. (forrás)
A mitokondrium átültetés, mint génmódosítási eljárás, sok port felkavart módszer, mert maradandóan megváltoztatja az emberi génállományt és előre nem látható változásokat eredményezhet a növekedés, a fejlődés és az öregedés terén.
2008-ban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 30 országának 83 százaléka, az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát is beleértve, minden, az emberi génállományt megváltoztató eljárást betiltott, írja a Genetikai és Társadalmi Központ (CGS).
2008-ban, az amerikai képviselőház Terrorizmus, Lefegyverkezési és Kereskedelmi Bizottsága előtti meghallgatáson Richard Hayes, a CGS ügyvezetője a következőket nyilatkozta:
A legtöbben erősen támogatják a géntudomány használatát a gyógyászatban, de azzal is tisztában vannak, hogy az örökíthető genetikai tulajdonságokkal való manipulációk átlépnek egy fontos határt. A legtöbb esetben az olyan párok, ahol fennáll egy komoly betegség átörökítésének veszélye, más, az emberi génállományt nem befolyásoló és a génmódosítással ellentétben kevésbé kockázatos módszerekkel is biztosíthatják születendő gyermekük egészségét.
Az emberek „jobbá”, okosabbá vagy erősebbé tétele az eugenisták régi vágya. Hayes a következőképpen hívja fel erre a figyelmet:
Egyesek komolyan gondolják, hogy a génállomány fejlesztése egy olyan lehetséges módszer, aminek segítségével olyan kognitív, pszichológiai és viselkedésbeli tulajdonságokkal rendelkező embereket hozhatnak létre, ami egy új, „poszt-humán” fajt eredményezne, lehetetlenné téve keresztezését a „normális” emberekkel.
A mitokondrium átültetés során egészséges mtDNS-t (a mitokondrium saját DNS-e) vesznek a donortól és azt a meddő anya petesejtjébe ültetik. Az mtDNS a DNS-t tartalmazó sejtmagon kívül található és csak az anyától örökölhető.
Idén júniusban az Egyesült Királyság visszavonta korábbi, a génállomány módosítására vonatkozó tilalmát és úgy döntött, hogy engedélyezi a három szülővel rendelkező babák „létrehozását”. Az eljárást szabályozó rendelkezések kidolgozása folyamatban van, elfogadásukról 2014-ben dönthet a brit parlament.
Paul Knoepfler, a California Egyetem Sejtbiológiai és Emberi Anatómia tanszékének professzor munkatársa a következőket nyilatkozta:
Amikor egy petesejt magját egy másik petesejtbe ültetjük át, mindenféle súlyos problémát idézhetünk elő (leginkább epigenetikai változások miatt), amelyek egészen addig nem jelentkeznek, amíg nem akarunk egy emberi lényt teremteni belőle. Akkor viszont már késő.
A Biopolitical Times cikke is osztja ezt a vélekedést:
Amennyiben az FDA megadja az engedélyt az OHSU számára a klinikai kísérletek elindítására, ez lesz az első alkalom, hogy az emberi génállományt hatósági engedéllyel módosíthatják a világon. Figyelembe véve a megfelelő szabályozás hiányát az Egyesült Államokban és az eljárás biztonságára vonatkozó információk csekély mennyiségét, szabad kezet adni a tudósoknak, hogy szabadon kísérletezgessenek az emberi génállomány módosításával, olyan szellem, amit nem szabad kiengedni a palackból.
A genetikailag módosított növényekhez hasonlóan, számos előre nem látható következmény jelentkezhet, ha elkezdjük módosítani azokat az emberi géneket, amelyeket gyermekeink örökölhetnek. Azt már tudjuk, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a GM takarmányok és a haszonállatok meddősége és spontán vetélése között. A rovarölő hatással rendelkező GM növények pedig hozzájárulnak a méhállomány és egyéb porzó rovarok populációinak csökkenéséhez.
Egy másik komoly ellenérv a génállomány módosításával szemben, hogy az eljárás idővel óhatatlanul „dizájner” babák születéséhez vezetne, akiknek szülei pedig nem engedhették meg maguknak a drága eljárást, alsóbbrendű osztályba kerülnének.
Az eugenista és futurista Ray Kurzweil olyan világot jósol, amelyben a nanotechnológia, a biotechnológia, az informatika és a kognitív tudományok (együtt: NBIC technológiák) hozzák majd el a magasabb fokú emberi teljesítményt.
2001-ben, a National Science Foundation támogatásával és 50 törvényhozó részvételével workshopot tartottak az NBIC technológiákról, ahol az egyéni, csoportos és társadalmi szintű megbeszélések során az emberi tevékenységek kulcsfontosságú területeit érintették, mint például a munka, a tanulás, az öregedés, a csoportok interakciója vagy az emberi evolúció. A résztvevők arra a konszenzusra jutottak, hogy országos szinten az ember továbbfejlesztésének kutatásfejlesztése a legfontosabb feladat.
Azzal, hogy ismét utat nyitottak a csecsemők örökölhető génmódosításának, a hatóságok egy lépéssel közelebb engedték a világot az emberek genetikai fejlesztéséhez.
Forrás: Activistpost.com