Az érzékfeletti érzékelés
Az érzékfeletti észlelés vagy rövidítve fogalmát Sir Richard Burton használta elsőként 1870-ben; mégis J. B. Rhine munkássága nyomán terjedt el a köztudatban, aki az 1930-as években tanulmányozta a jelenséget a Duke Egyetemen.
A kifejezést gyűjtőfogalomként használják az információszerzés olyan eseteire, melyek a jelek szerint meghaladják az érzékelés ismert, szokványos módjait, s melyek mégis fizikai jelenségekről nyújtanak helyes ismereteket.
Egyik típusa a prekogníció, azaz jövőérzékelés. A pontos definíció szerint a prekogníció olyan jövőbeli információk észlelését jelenti, amelyekhez logikai következtetés útján nem juthatunk el. Tehát, ha valaki például egy konkrét vonatbalesetet vagy repülőszerencsétlenséget álmodik meg előre, az már igencsak a prekogníció működését sejteti.
Természetesen a kísérleti módszerek ennél jóval egyértelműbb bizonyítékot nyújtanak. Egyik ilyen kísérletben például a résztvevő alanynak egy olyan képről kell előzetesen papírra írnia, rajzolnia, amelyet csak a kísérlet végén fognak neki megmutatni. A bemutatott képet a kísérlet végén, egy számítógép véletlenszerűen választja ki száz kép közül, amelyeket a kísérlet alanya szintén nem ismer.
A képek ötösével vannak összeválogatva, közülük egyik sem hasonlít különösebben a másikra, azt pedig, hogy a képről kapott prekognitív leírások melyik képre illenek leginkább, azt még az eredmény vagyis a kiválasztott kép ismerete előtt egy zsűri értékeli.
Ha csak a véletlen működne ezekben az esetekben, akkor minden ötödik kísérletben hibázhatna rá az alany a számítógép által kiválasztott képre, vak tyúk is talál szemet alapon. A kapott eredmények azonban mást mutatnak. A véletlennél folyamatosan több a találat, ezenkívül a képek leírása a lényeges elemeket illetően megdöbbentően pontos lehet. Ezek a találatok nem az adott kép színes és pontos érzékelését jelentik, hanem a jövőlátó álmokhoz hasonlóan a fő részleteket emelik ki, időnként szimbolikus megjelenítésben.
Így edzheted a jövőemlékezetedet
Természetesen, az alábbi három módszer közül egyik sem hoz (legalábbis mindenki számára, azonnali) garantált sikert, nem juttatnak automatikusan paranormális információkhoz, de jó alapot adhatnak valódi prekognitív képességeid fokozatos kiterjesztésére.
1. Jövőkivetítés
Hunyd be a szemed, és lélegzésed folyamatos lassításával érd el a tested ellazult állapotát. Képzeletedben tapintsd végig a tested a fejed búbjától a lábujjadig, s közben valamennyi izmodat lazítsd el.
Törölj a tudatodból minden aktív gondolatot, és lassan érj el a derűs, mentális állapothoz. Képzelj magad elé egy filmvásznat, amin megjelenhetnek a jövő képzeletbeli eseményei.
A vásznon engedd megjelenni a spontán felbukkanó jövőképeket. (Elegendő időt kell hagyni a hatásos képek keletkezésére.) Ahhoz, hogy képes legyél ellenőrizni a jövő eseményeit, alkoss képi elképzeléseket a kívánt eseményről, fejlődésről. Ezeket gondolatban vetítsd a vászonra olyan realisztikusan, ahogyan csak tudod. A képzeletbeli kivetítést a történés megerősítésével fejezd be. Ezáltal felszabadulnak azok a prekognitív képességeink, amelyekkel kifürkészhetjük a jövőt.
2. Ajtó-stratégia
Ellazult, zavartalan állapotban képzelj magad elé egy falat sok-sok ajtóval, a falon vastag betűvel ez a szó álljon: jövő. Az ajtók különféle anyagból és színből készüljenek, és minden ajtón olyan szó álljon, amely az élet különféle területein a jövővel áll kapcsolatban: kapcsolatok, család, karrier, egészség, anyagi helyzet, stb. Lehetnek rajtuk nevek is, de egy ajtó maradjon üresen, megnevezés nélkül.
Válassz ki egyet az ajtók közül és képzeld el, hogy kinyitod. Ezután átlépheted a küszöböt és a jövő eseményeinek aktív részeseivé válhatsz. Ezután válassz ki más ajtókat is, és tetszés szerint nyisd ki.
A meg nem nevesített ajtó az általános jövőbeli események megmutatására szolgál, de arra is jó szolgálatot tehet, hogy előre láthass általa néhány jövőbeli természeti katasztrófát, nemzetközi konfliktust.
3. Visszapillantás
Határozd meg azokat a helyzeteket, amikor hasznodra lehet a jövőbepillantás során szerzett információk. Realisztikusan képzeld el a fenti szituációkat, ügyelve a részletekre, majd gondold át a jelenlegi helyzet lehetséges következményeit. (Annyi alternatívát vegyél figyelembe, amennyit csak tudsz, és minden egyes lehetséges következményeket gondold át, melyek ezekből adódhatnak.
Iktass be egy rövid szünetet, ami arra szolgál, hogy rendezd a gondolataidat, majd ismételd meg a második és harmadik lépést – ügyelve az előző eredmények megerősítésére.
Addig ismételgesd a gyakorlatokat, amíg ki nem rajzolódik előtted a jövő világos képe. Az eredményeket jegyezd fel!
/astronet.hu/