Égi bárkák, tüzes szekerek
Égi bárkák, tüzes szekerek
A repülés történetét feloszthatjuk két ágazatra. Az első a hivatalos a második a feltételezett. Nagyképű lennék ha a feltételezett helyett igazságot írtam volna, mindenki döntse el melyik tetszik neki jobban.
A hivatalos verzió szerint az első repülő szerkezetek az 1700-as években kezdték meg útjukat, hőlégballon személyében. Montgolfier-fivérek kezdtek kísérletezni először vízgőzzel ők alapozták meg ennek a szerkezetnek a jövőjét. Az első hivatalos hőlégballonos repülést 1783 október 19. - én hajtották végre.
Ez után jöttek a Wright fivérek sok kísérletezés után 1903-ban megépítették az első működőképes repülőgépet. Ezt követően egymás után törtek a nyilvánosságra a modernebbnél modernebb repülőszerkezetek...
De kanyarodjunk el a formaságtól és vegyük szemügyre a tudomány által el nem fogadott tényeket.
Ahogy megszokhattuk a legszokatlanabb, legérdekesebb és „legésszerűbb” történelmi technológiákat a mítoszok és legendák ködébe burkolva találhatjuk meg.
Egyre ismertebb és kedveltebb a Vimana nevű szerkezet amit a Védák regélnek el. Vimana feltételezett jelentése a német félrefordításnak köszönhetően palota. Az eredeti szövegben viszont a a szereplők repülő lakhelyeiről volt szó. A szent szövegeknek köszönhetően, pontos leírást kaphatunk ezekről a csodálatraméltó szerkezetekről. Tudjuk, hogy nagyon kényelmes, három szintes, több szobás, teljes mentőfelszereléssel felszerelt repülő volt amihez három személy volt szükséges, hogy a levegőbe emelkedjen. Akármilyen magasra szállhattak, sőt a világűrben is remekeltek. A Védák még az üzemanyagokat is megemlítették, csak ezt eddig még nem sikerült lefordítani a szanszkrit nyelvről. Egyes vélekedések szerint több Vimana is van, szám szerint négy: Tripura, Sundara, Shakuna, Rukma.
A következő leírás elrugaszkodottnak tűnhet, de ezt sem szabad kifelejteni a számvetésnél. Az Ezeregyéjszaka meséi (aminek egyébként az igazi címe s szó szerinti fordítás alapján „Ezeregy éjszaka és egy éjszaka könyve”.) is említést tesznek egy fura szerkezetről amit a fekete varázsparipának hívtak. A történetek egyébként a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik erednek, tehát nem elvetendő a feltételezés, hogy van némi valóság alapjuk.
A történet úgy szól, hogy Perzsia uralkodóját,Sabur sahot egy bölcs megajándékoz egy fekete ébenfából készült lóval. Az átadáskor a bölcs ezt mondja:
„Ez a faló messzebb visz egy nap alatt, mint egy igazi ló egy év alatt, mert a levegőben repül, mint a sas. Nincs számára túl nagy és viharos tenger, túl magas és járhatatlan hegy. Át tudod repülni ezen a paripán...”
Sah megrökönyödve figyelte miként az ismeretlen bemutatja neki a fekete ló repülő képességét. Miután nyeregbe szállt, elfordított az állat nyakán egy csigolyát, és máris hihetetlen sebességgel emelkedett a ló a levegőbe.
Ehhez hasonló szerkezet megtalálható a kínai mitológiában is.
A tojás-repülő szerkezet értelmezés elég kényes terület, hiszen a tojást vélhetjük sztázis kamrának, vagy ténylegesen a születendő életforma védőburka. A „tojás” mítosz is igen elterjedt volt a múltbeli Földön. A legenda szerint Ré a napisten tojásból született, csak úgy mint a sumér mondabeli Omoroca. De legfőképp a tojás a világ születését jelképezte. Nézzünk pár példát.
A magyar mitológiában is megtalálható a világtojás, ami a húsvét tiszteletében fenn is maradt. A japán mitológiában azt olvashatjuk, hogy kezdetben volt egy tojás amiben In és Jo feküdtek. A tojás egy napon kettévált és így keletkezett az ég és a föld. Kínában is megvolt ez a tojás ami a széthasadáskor, ugyancsak két részre oszlott a sötét, tisztátalan a föld, a fényes és tiszta az ég.
A finn teremtéstörténet a következőképpen írja le a történteket:
Tört tojásnak alsó fele
Válik alsó földfenékké.
Tört tojásnak felső fele
A felettünk való éggé.
Sárgájának felső fele
Fényes Nappá fenn az égen
Fehérjének felsőfele
A halovány Holddá lészen.
Még számos nép történetében megtalálhatjuk ezt a szimbólumot, de ezek főleg a már említett teremtéstörténetet célozzák.
További ősi repülő mítoszokat találhatunk a Bibliában „tüzes szekér” néven de aki elolvassa a „János apostolnak mennyei jelenésekről való könyvét” az is érdekes dolgokra akadhat. Főleg a 4. résztől kezd érdekes lenni a dolog de aki meg akarja érteni az az elejétől olvassa el János könyvét (Jelenések könyvét). Szándékosan nem idézek. Sok ember olvasatában itt az elkövetkezendő apokalipszis olvasható de az én olvasatomban egészen másról van szó. Aki olvassa az legyen nyitott, fogadjon be minden momentumot és vizualizálja magában a történetet. Lehet, hogy megbotránkoztató de ne hitből olvasson hanem tudományosan akár egy sci-fit. Én úgy gondolom, hogy a múlt egyik nagy háborújából olvashatunk egy momentumot. Lehet, hogy ugyanaz a harc amit a Mahábhárata is említ?
A következő Bibliai szerkezet Ezékiel próféta leírása:
|