Jégágyúval lőnek a gazdák
Hét jégvédelmi ágyút állt rendszerbe, ebből kettőt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Csengerben és Nyírbátorban tesztelnek Debreceni Egyetem szakemberei együttműködésével.
A szomszédvári egyetem kezdett ugyanis olyan kutatásokba, melynek révén viszonylag kis költséggel és egyszerűen működtethető a jégvédelmi rendszer. Az eddigi tapasztalatok és tesztelések alapján a berendezés perspektivikus megoldás lehet a jégesők elleni küzdelemben. Egy ágyú ugyanis 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket, valamint sms üzenettel, telefonhívással is indítható vagy leállítható.
A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést és szántóföldi kultúrát leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit.
Jeget rengető ágyúdörgés
A Debreceni Egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.
A berendezés egy belga fejlesztés eredménye, s előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. A beruházási költsége a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki. Nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagyértéket képező és sérülékeny építményeket is.
– A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket” – hangsúlyozta Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára.
Ha vihar jön, a gép jelez, az ember dönt
– Nem szerencsés az „ágyú„ megnevezés, mivel egy egész jégkár elhárítási rendszerről van szó – pontosít Fülep Imre nyírbátori almatermesztő, aki 2010 június elejétől használja és tanulja, az általa megvásárolt belga rendszert, aminek nagyon fontos eleme a számítógép illetve a rajta keresztül a villámradartól, légköri töltésváltozásokról érkező, ráadásul konkrét földrajzi helyre vonatkozó „hiper lokális„ adatok.
– A meteorológiai szolgáltatóval összeköttetésben lévő otthoni számítógép jelez, de végül az ember dönt, hogy indítja-e az akár 10 ezer méterre is fölhatoló, ezzel a jégeső kialakulását megakadályozó hangrobbanásokat, ami azért alkalmanként pénzbe kerül. Persze ez az összeg elenyésző a beruházás költsége mellett, ami az én 30 hektáros gyümölcsösöm esetében alig 500 ezer forintot tesz ki egy hektárra vetítve. Ez utóbbi összeg viszont meg a jéghálóval borítás hektáronként 3 millió forintos költségével szemben törpül el.
A berendezés hatékonyságáról szólva Fülep Imre jelezte: tudomása van róla, hogy Csengerben, Derecskén abszolut jégmentes a védett terület. Ugyanakkor Nyírbátorban egyhe jégkárt a használata ellenére elszenvedett az ültetvénye a június 14-diki borzalmas viharban. Ez a berendezés ugyanis maximum 80-10 km/órás szél mellett végzi biztonsággal a dolgát, ám azon a napon – és ezt a környék letarolt erdei is jelzik – 140 kilométeres orkán tombolt,. s ilyen viszonyok között már nem tudott az „ágyú„ száz százalékosan „dolgozni„.
/szon.hu/