Lebegtetés hanghullámmal
A felvételen látható folyadékcseppek valóban lebegnek a levegőben, nem pillanatfelvételt, vagy fotó-trükköt látunk, és nem is a világűr súlytalanságában készült a kép, bár tény, hogy a NASA-nak van némi köze a varázslathoz.
Egy, az amerikai űrügynökség által kifejlesztett akusztikus lebegtető berendezés tartja a helyükön a cseppeket. A szerkezet viszonylag egyszerű, két egymással szemben elhelyezkedő kis hangszóróból áll, amik körülbelül 22 kilohertzes frekvencián bocsátanak ki hanghullámokat. Ez a hullám frekvencia valamivel magasabb az emberi fül számára még érzékelhető tartománynál.
Amikor az esetünkben felülről és alulról érkező, azonos hullámhosszú hanghullámok egymással ellentétes irányban áthaladnak, egy állóhullám jön létre. Ennek a hullámnak a rezgési csomópontjaiban nincs nettó energiaátvitel és a hanghullámok nyomása kiiktatja a gravitáció hatását olyan kis súlyú objektumok esetében, mint a vízcseppek.
A technikát az Illinois állambeli Argonne Nemzeti Laboratórium fejlesztette tovább a gyógyszerfejlesztések egy potenciális "tégelymentes feldolgozás" módszerének részeként. Amikor egy tárolóban az oldatából gyógyszereket nyernek ki, a vegyületek gyakran kristályossá válnak, ha azonban kiiktatják a tárolóeszközt, a legtöbb orvosság megtartja amorf szerkezetét, ami lehetővé teszi a hatékonyabb felszívódást a testben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kisebb dózisok is elegendőek lehetnek ugyanazon hatás eléréséhez.