Tavi szörnyek
Amelyekről nincs külön menüpont:
Nahuelito
A Nahuelito Argentínában, a patagóniai Nahuel Huapí-tóban élő tavi szörny, melynek létezését tudományos bizonyítékok eddig nem támasztják alá. A helybéli indián őslakosok már időtlen idők óta hiszik azt, hogy a tóban egy hatalmas méretű teremtmény él. A 20. század elején a legenda újból életre kelt, miután 1922-ben beszámolók jelentek meg argentin lapokban a lény létezéséről, különböző szemtanúk beszámolóiról. Az állítólagos szörnynek a Nahuelito nevet adták. A szemtanúk és az őslakosok beszámolói alapján a szörny leginkább egy plezioszauruszhoz hasonlítható.
A Buenos Aires-i Állatkert kutatói kutatást végeztek a tónál, hogy megtudják, hogy valóban egy prehisztorikus állatfaj él-e ott, ám semmilyen bizonyítékot nem találtak létezésére.
A 60-as években újból az érdeklődések homlokterébe került Nahuelito, egyesek szerint ezzel csak a térségben folyó nukleáris kutatásokat akarták elfedni.
A 90-es évek végén egy ismeretlen fotográfus által készített képek jelentek meg a szörnyről.
Tiancsi-tavi szörny
A Tiancsi-tavi szörny a Tiancsi-krátertóban élő tavi szörny, melynek létezését tudományos bizonyítékok nem támasztják alá. A tó a Csengbek hegységben fekszik, Jilin provinciában, Kína és Észak-Korea határán.
* 1903-ban látták először a szörnyet. A hatalmas bölényszerű teremtmény három embert megtámadott, de hat lövés után a lény visszamerült a vízfelszín alá.
* 1962-ben több száz helybéli látta, amint két hatalmas lény üldözte egymást a tó felszínén.
A beszámolók szerint a szörnynek emberfejszerű feje van, ami egy kb. 1,5 méter hosszú nyakon foglal helyet. A nyaka körül körbefut egy fehér sáv, a bőre szürke és sötét színű. Fején kisebb szarvak vannak.
Van-tavi szörny
A Van-tavi szörny (törökül: Van Gölü Canavarı) egy állítólagos tavi szörny, melyet 1995-től kezdve többször is láttak a Van-tóban, Kelet-Törökországban. Több mint 1000 ember állítja azt, hogy látta már a szörnyet, mely állítólag 50 méter hosszú. A szemtanúk beszámolói szerint a szörny hasonlít a Plesiosaurusra és az Ichthyosaurusra, melyek még a kréta időszakban kihaltak. A török kormány hivatalos tudományos kutató csoportot is küldött a helyszínre, hogy a lény nyomát keressék, de a kutatás sikertelen maradt.
1997-ben Unal Kozaknak, aki a Van városi egyetemen tanít, sikerült filmre vennie a tavi szörnyet. Élményeiről könyvet is írt.
Van városában egy 4 méter magas szobrot emeltek a tavi szörnynek, amely ma is látható a városban.
A szkeptikusok szerint az egész tavi szörny történet kitaláció, és csak azt szolgálja, hogy a régió turisztikai vonzerejét egy kicsit
Storsjöodjuret
A Storsjöodjuret (ejtsd: sztúrsőújűret) egy állítólagos tavi szörny, amely a 74 méter mély Storsjön (svédül: Nagy tó) nevű tóban él Észak-Svédországban, Jämtland tartományban. Az odjur szó szörnyet jelent, így a nevet Nagytavi Szörnynek fordíthatjuk.
A lény leginkább egy kígyóra vagy egy vízi hüllőre hasonlít, pikkelyes, kutyafejszerű feje van. A szemtanúk állítása szerint 6 méter hosszú, kígyószerű testével úszik a vízen.
A teremtmény első leírása 1635-ből való, a helybeliek szörnnyel kapcsolatos legendáit, megfigyeléseit ekkor írta le először Mogens Pedersen lelkész. A szörny a 19. században már valóságos szenzációnak számított Svédországban, maga II. Oszkár király is támogatta a lény elfogását, így bizonyítva létezését. Több mint százszor látták már a szörnyet a tóban, ám hitelt érdemlő tudományos bizonyíték eddig még nem került elő a szörny létezéséről.
1986-ban Jämtland megye közigazgatási testülete a Storsjöodjuretet veszélyeztetett fajként határozta meg és védettséget írt elő a szörnyre. 2005-ben azonban egy próbaper révén lekerült a veszélyeztetett fajok listájáról a lény.